A fenntarthatóság fogalma a modern üzleti tevékenységek központi elemévé vált, melynek következtében a szervezetek elkezdték felülvizsgálni és megújítani beszerzési folyamataikat. Ez a blogbejegyzés a fenntarthatóság optimalizálásának ortogonális megközelítéseivel foglalkozik, és átfogó útmutatást ad a környezeti felelősségvállalás és a költséghatékonyság közötti egyensúly megteremtéséhez. A blogbejegyzésben a Keelvar Buyer's Book (Beszerzők könyve) III. kötetét dolgoztuk fel.
Az ortogonális megközelítések megértése
Amikor a fenntarthatósággal összefüggésben ortogonális (avagy merőleges) megközelítésekről beszélünk, olyan stratégiákra utalunk, amelyek függetlenek, elfogulatlanok, és átfogó képet biztosítanak a döntéshozatalhoz. A fenntartható gyakorlatukat erősíteni kívánó vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy beszállítóikat mélyrehatóan kiértékelik mind környezeti hatásuk, mind díjaik mentén.
Furkósbot: A környezetszennyezők büntetése
Az egyik legegyszerűbb stratégia a "furkósbot" megközelítés; ekkor a vállalkozások valamilyen büntetést alkalmaznak annak érdekében, hogy visszaszorítsák a jelentős környezeti lábnyommal rendelkező beszállítókkal való együttműködést. Ezek a büntetések arányosak lehetnek a kibocsátás mértékével, és egy progresszív skála biztosíthatja, hogy a nagyobb szennyezőkre nagyobb teher háruljon. Ez egy erőteljes megközelítés, ami határozott fellépést jelent a környezetkárosító gyakorlatok ellen.
Mézesmadzag: A fenntarthatóság ösztönzése a költségvetés beosztásával
Ezzel szemben a "mézesmadzag" megközelítés inkább az ösztönzésre helyezi a hangsúlyt. Ebben az esetben a vállalkozások a költségvetésük egy meghatározott részét a fenntartható beszerzésre fordítják, és ezen a pénzügyi kereten belül optimalizálják a környezetbarát beszállítókkal való kapcsolatokat. A beszerzési csapatok döntő szerepet játszanak abban, hogy minden egyes projekt esetében meghatározzák a fenntarthatóságra fordítható összeget. Beszerzésoptimalizáló eszközök segítségével a vállalkozások különböző forgatókönyveket és üzleti szabályzatokat elemezhetnek, hogy meghatározzák a szerződéses keretek legoptimálisabb elosztását, előnyben részesítve a modern, alacsony károsanyag-kibocsátású beszállítókat. Ez a módszer fokozatos, de folyamatos elmozdulást tesz lehetővé a fenntarthatóság irányába.
Beszállítói teljesítményértékelés
A kiegyensúlyozott és igazságos értékelés biztosítása érdekében a vállalkozások gyakran alkalmaznak valamilyen pontozáson alapuló rendszert, amely a beszállítók kiértékelése során a költségeket és a fenntarthatóságot is figyelembe veszi. Ennek a megközelítésnek a kulcsa két tényező:
- Ár: Ahol a beszállítók minden egyes sávra vonatkozóan megadják ajánlatukat.
- Teljes GWP (globális felmelegedési potenciál): A teljes kibocsátási tényező kiszámítása.
Egy képletsorozaton keresztül a vállalkozások egy szabványosított pontszámítási módszert hoznak létre, amely figyelembe veszi az árhoz (X) és a teljes GWP-hez (Y) rendelt súlyt, és biztosítja, hogy az X és Y összege egyenlő legyen 100-zal. A számítások során a mediánértékek használata enyhíti a kiugró értékek hatását, így biztosítva az igazságos és kiegyensúlyozott értékelést.
Az arany középút: A költségek és a fenntarthatóság egyensúlya
Az utolsó lépés a szabványosított változók összegzése, amely egy átfogó pontszámot ad. Ez a szállítók rangsorát a költségek és a környezeti hatások alapján állítja fel. Az egyes ár/teljes GWP felosztásokhoz tartozó különböző forgatókönyvek létrehozásával a vállalkozások meghatározhatják a leginkább fenntartható lehetőséget saját költségvetésükön belül. Ez nagy körültekintést igényel, mivel ha túlságosan a fenntarthatóság felé hajlanak a számok, az jelentős költségnövekedéssel járhat. Gondos elemzéssel és tervezéssel azonban a vállalkozások meghatározhatnak egy optimális kompromisszumot, biztosítva mind a pénzügyi stabilitást, mind a környezetvédelem iránti elkötelezettséget.
Út a fenntartható fellendülés felé
A fenntarthatóság felé vezető úton lavírozni nem egyszerű küldetés. A folyamat átgondolt, adatvezérelt megközelítést igényel, amely egyensúlyt teremt a költségek és a környezeti hatások között. Az ortogonális megközelítések elfogadásával és az olyan eszközök kihasználásával, mint a beszerzésoptimalizálás, a vállalkozások megalapozott döntéseket hozhatnak, amelyek egy zöldebb, fenntarthatóbb jövő felé terelik őket anélkül, hogy ez a teljes költségvetést felemésztené.
Lépjünk hát mind erre az útra, és hozzunk olyan tudatos döntéseket, amelyek mind a vállalatunk, mind a bolygó javát szolgálják!
