A beszerzési csapatok döntő szerepet játszanak a szervezetük fenntarthatósági programjainak kialakításában és a karbonlábnyom csökkentésében 2023-ban, különösen a 3. körben, amely sok vállalkozás számára a legnagyobb kihívást jelenti.
| A 3. kör (angolul Scope 3) azokra az üvegházhatású gázkibocsátásokra utal, amelyeket egy vállalat nem közvetlenül termel, vagy amelyek nem a tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló eszközökkel kapcsolatos tevékenységekből származnak. Ehelyett ezek a kibocsátások a vállalat értékláncának különböző szintjein lévő közvetett tevékenységekből erednek. |
A Procurement Leaders Building a Procurement Sustainability Programme című fenntarthatósági riportja szerint egy szervezet környezeti hatásának átlagosan 57%‑a az ellátási láncból származik. Az 1. és 2. körben (amelyek közvetlenebbül érintik a vállalatot), egyszerűbb csökkenteni a kibocsátást, de a 3. kör összetettebb, mivel a beszállítók adatgyűjtésének és adattovábbításának pontosságára támaszkodik.
A CDP nonprofit szervezet szerint jelenleg globális szinten a 3. köri kibocsátásoknak csak 26%‑a van célértékekkel lefedve. Ez a statisztika kiemeli, hogy még rengeteg munkára van szükség ahhoz, hogy sok szervezet kibocsátási lábnyomának e jelentős részét csökkenteni tudják. Ezen terület kezelésének felelőssége 2023‑ban a beszerzésre hárult, ahogyan azt egy nemrégiben végzett felmérésben a válaszadók 22%‑a állítja. A beszerzésnek azonosítania és mérsékelnie kell majd a környezeti hatásokat, hogy megfeleljen a növekvő társadalmi és jogszabályi követelményeknek.
De van előrelépés, aminek egyik példája a Kraft Heinz vállalat. A cég teljes értéklánca kibocsátásainak felmérését követően megállapította, hogy a teljes karbonlábnyom 95%‑a a 3. körbe tartozó kibocsátásokból származik. Ennek eredményeképpen priorizálja ezen kibocsátások kezelését, és 2050‑re nettó zéró üvegházgáz-kibocsátást kíván elérni globális ellátási láncában.
A kihívás a feladat nagyságában rejlik. A nagyvállalatoknak több tízezer első szintű beszállítótól kell összegyűjteniük a fenntarthatósági teljesítményre vonatkozó adatokat, és össze kell hangolniuk ezeket. A vállalatok a közvetlen beszállítói kapcsolatfelvételt és a közös szabványokat részesítik előnyben a feladat megoldásához. A szervezetek felismerték a kibocsátás-csökkentési program értékét – különösen az olyan iparágakban, mint a fogyasztásicikk-előállítás, a gyártás és a logisztika. A fokozott ellenőrzés pedig megköveteli ezektől a vállalatoktól, hogy harmadik fél által végzett ellenőrzéssel igazolják a teljes karbonlábnyomukat, illetve hatékony célokat és fix határidőket állapítsanak meg.
Mindeközben világszerte hosszú távú fenntarthatósági kötelezettségvállalások születnek. Az Egyesült Királyság 2030‑ra 68%‑kal kívánja csökkenteni a kibocsátást, míg az EU 55%‑os, az USA pedig 50–52%-os csökkentést vállalt. Ezek a célkitűzések összhangban vannak az ENSZ Párizsi Megállapodásában megfogalmazott céllal, amely szerint a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C‑ra kell korlátozni.
A nehéz küzdelem ellenére a beszerzés kulcsszerepe a fenntarthatóságban és a kibocsátáscsökkentésben lehetőséget kínál a pozitív változásra. Megfelelő megközelítéssel a beszerzők segíthetnek a szervezeteknek abban, hogy jelentősen csökkentsék környezeti hatásukat.
